Ezen a nyáron a világ tobzódik nagyszabású sporteseményekben.Mi is írtunk már róla,jeleztük is,hogy ha idő lesz rá,igyekszünk a kaposvári élsport és a reklám kapcsolatát bemutatni.
Addig is amig hazai pályára érünk és legalább egy hétvégét tudunk a témára forditani,kis előzetesnek és a leendő bejegyzések és vélemények elötti alapozásnak itt egy szemezgetés Szabó Zoltán Kreatív magazinban megjelent írásából:(bár a cikk elsősorban a multicégek ezirányú tevékenységét vizsgálja,egy gerillázó kisvállalkozás okosan kihasználhatja a nagyok által beszerzett tapasztalatokat,véleményeket,kimutatásokat és szemléletet.Érdemes megfigyelni a cikk azon szakaszát,ahol a sikersportágakat felsorolják.Az öt sportág között nincs az a három,ami jelenleg Kaposváron az élvonalbeli sportot klubszinten prezentálja.Se foci,se kosár,se röplabda.Pedig többszörös magyar bajnok röpi és kosár csapatunk van,a focicsapat évek óta előrébb és előrébb végez az NB-1-ben....És van kajakos olimpiai bajnok is a városból..Ki épiti fel a cégét a kajak sport támogatásával Kaposváron?Érdemes még a cikk végén a MOL véleményéből is tanulni.Ők onnan közelítik meg a sport támogatást,hogy értékeket fejezzenek ki,bemutassák a társadalmi szerepvállalásukat és azt elismertessék az emberekkel.Figyelem helyi közüzemi cégek!):
"
Kevés márka használja átgondoltan a sportszponzorációt Magyarországon
A sportszponzorációra nálunk egyelőre nem figyelnek annyira a cégek, mint Nyugat-Európában. Pedig amíg külföldön a szponzorok eltűnnek a tömegben, nálunk sokan vehetnének maguknak saját sportágat. A szakemberek szerint a márkatulajdonosoknak túl kellene lépniük azon a szemléleten, hogy a támogatásért cserébe a saját logójukat szeretnék viszontlátni a képernyőn.
---------
„Ha sport, akkor úszás, ha hulladékgyűjtés, akkor szelektív” – ezzel a szlogennel reklámozza Kovács Emese válogatott úszó az Ökopannont a hulladékhasznosító cég legutóbbi kampányában. A fekete-fehér reklám és az értelmezhetetlen szlogen sok szakember szerint jól jellemzi a magyar sportszponzoráció jelenlegi állapotát: a hirdetők általában csak addig jutnak, hogy egy felületre tereljék össze a sportolót és a cég logóját, és nem használják ki a szponzorációban rejlő hosszú távú márkaépítési lehetőségeket. Pedig a sportmarketing gyorsan fejlődő iparág Európában, 2010-ig az előrejelzések szerint a költések megduplázódnak, a teljes marketingen belül a szponzoráció aránya elérheti a 15 százalékot, ennek az összegnek a 80 százalékát pedig a sport támogatására költik majd a cégek.
(--)
„A kilencvenes években a Plussz pezsgőtabletta Egerszegi Krisztina hosszú távú szponzorálásán keresztül építette fel a márkát, de az utóbbi tíz évből csak egy-két ilyen példát tudnánk összegyűjteni, általában a cégek ettől jóval rövidebb távon terveznek és többségük nem tudja, hogy mi mindent érhetnének el a sportszponzoráció segítségével” – fogalmazott Csifári Tibor, a sportszponzorációs tanácsadással foglalkozó Sport Agency ügyvezetője, aki szerint amíg a magyar vásárlók ennyire árérzékenyek, a cégek nem is nagyon költenek majd márkaépítésre.
„Nyugat-Európában a reklám- és marketingköltések körülbelül nyolc százalékát sportszponzorációra fordítják, Magyarországon ez az arány jóval öt százalék alatt lehet” – magyarázta a viszonyokat Csereklei Zoltán, a sportmarketinggel foglalkozó Sport & Marketing tulajdonos cégének, a Sport & HR Zrt-nek elnöke, aki szerint a kialakult helyzetért a szponzorok és a sportszervezetek közötti szakadék a felelős. Csereklei szerint a reklám- és a marketingszakma nem ismeri megfelelően a speciális tudást igénylő sport területét, míg a sportszervezetek sok esetben nem tudnak megfelelni a marketingelvárásoknak. Más nyelven beszél a két szakterület, a kölcsönös megértésben sokat tud segíteni egy sportkommunikációval foglalkozó szervezet.
„Az állam lassan kivonul a sport támogatásából, de a magukra hagyott sportágakat nem vértezte fel olyan tudással, amivel hatékonyan el tudnának igazodni a piaci viszonyok közt” – tette hozzá Csifári, aki szerint azért vannak már pozitív példák, a sikersportágaink (kézilabda, jégkorong, öttusa, kajak-kenu, vízilabda) járnak az élen, de például a magántőke bevonásával működő futballklubok esetében is látható már a tudatos szponzorstratégia.
A Kreatív által készített felmérés szerint hasonló véleményen vannak a cégek sportszponzorációért felelős vezetői is, a megkérdezettek 56 százaléka szerint ugyanis a hozzájuk forduló sportmenedzserek, illetve szövetségek, szakosztályok képviselői nehezen tudnak érvelni amellett, hogy miért is lenne érdemes éppen őket támogatni. Csak pénzt szeretnének, és cserébe a melegítőre felvarrnák a termék logóját, és meccseken kiraknának pár molinót. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a szakosztályoknál, szövetségeknél dolgozók, illetve a sportmenedzserek általában nem megfelelően képzettek, de amíg a sportszövetségek nem mennek csődbe, nem szánják rá magukat, hogy tanuljanak, képezzék magukat.
„Számtalan lehetőség rejlik a sportszponzorációban, helyszíni reklám megjelenéstől, a partnerek adott VIP-jegyeken és a sportolóval való reklámozáson át a sportágra épített hűségprogramig, de a cégek többsége ezekből ezekből részelemeket és nem komplex megoldásokat használ csak ki” – fogalmazott Csifári Tibor. Pedig véleménye szerint a márkaépítésben Nyugat-Európához vagy az Egyesült Államokhoz képest is nagyobb lehetőséget jelenthet a sport, hiszen sok népszerű sportág arculata még egyáltalán nem alakult ki, így amíg külföldön egy-egy szponzor eltűnik a nagy reklámzajban, addig nálunk a cégek még találhatnak olyan népszerű vagy népszerűvé tehető sportágat, amit a márkával együtt lehet felépíteni. „A cégek nem mindig tudják, hogy a sport támogatása milyen lehetőségeket rejt. Volt például olyan sörgyár, amely azért nem akarta szponzorálni a jégkorongcsapatot, mert szerintük télen az emberek nem isznak sört. Csehországban vagy Kanadában ezek szerint télen is fogy a sör, vagy a gyártók nem csak pár nyári hónapban gondolkoznak, ha márkaépítésről van szó” – magyarázta Kovács Zoltán, aki szerint azért megjelentek már azok a hirdetők is, amelyek igyekeznek kiaknázni minden sportban rejlő lehetőséget. A magyar hokiválogatott szponzorai például tavaly továbbképzésen magyarázták el a sportvezetőknek, hogy mit is jelent a sportmarketing. A többség azonban az általunk megkérdezett szakemberek szerint maga szorulna továbbképzésre sportmarketingből.
„A Mol nem promóciós vagy reklámcéllal szponzorál, hanem sajátjának érzett értékeket akar kifejezni a sport területén levő együttműködésein keresztül is. Olyan nemzeti büszkeségnek tekinthető, sikeres sportágakat keresünk, amelyek hasonló pozíciót töltenek be a magyar sportéletben, mint a Mol a magyar gazdaságban” – mondta el a Kreatívnak Molnár-Bánffy Kata, a cég szponzorációs vezetője. Szerinte számukra mást jelent a sportszponzoráció, mint mondjuk egy üdítőital-gyártónak vagy egy banknak, hiszen a Mol nem akar több benzint eladni a kajak-kenu válogatott támogatásával, ellenben szeretné, ha a közvélemény értékelné a cég társadalmi felelősségvállalását."
(képzeljük el a fenti plakátot ha ez mondjuk a Kométa vagy a BITT kreatívjainak jutott volna eszébe,mert ugye elvileg semmi extra nincs benne mégis micsoa lehetőség..a labda helyén tojás,vagy kő vagy molotov koktél,a kinaiak helyén a csapattagok,háttérben helyi arcok."A BITT és a Bitt Röplabda klub az erőszak és a kirekesztés ellen."..Imádta volna a mai magyar liberális média.Tuti lett volna a megjelenése és a hire a sajtóban.És nem csak a Bitt társadalmi szerepvállalását prezentálta volna,hanem a sportot,a klubot,a helyi emberek összetartását.)
Egy elkötelezett,magában bízó,kreatív kisvállalkozás mindenképpen el kell gondolkozzon a sport és a reklám kapcsolatáról.Nyilvánvalóan nem lehet a multicégek adatait átkonvertálni egy kaposvári vállalkozás adataira.De hiba lenne figyelmen kívül hagyni az ezirányú trendeket.Már csak azért is,mert ezek a cégek nagyon komoly összegekkel játszanak és nagyon megnézik mi fial nekik.Akár mérhető összeget,akár vásárlást generáló imidzset,arculatot.
Jelenleg a kaposvári klub élsportban nem látni olyan céget,hirdetőt,támogatót akiknél érzékelhető lenne egy átgondolt,hosszútávú ilyen tevékenység.Elkötelezett támogatók vannak,de őket hívjuk inkább a jelen helyi sportéletet életben tartó adományozóknak.Az érzelmi kötődésekből adódóan mentő övet kinálnak a pénzükkel és cserébe láthatjuk a nevüket.Sokszor még azt se,kisegitik a klubokat a háttérben a pénzükkel.Nagyon szép dolog,sokuk nélkül ma nem lenne élsport a városban.De nem ez az igazán hasznos sport szponzoráció,sport reklám.Se a cégeknek akik adnak,se a klubnak akik kapják.Vagy a szegényes és ingatag helyzet ellenére is a kluboknak kellene ezeket a támogatásokat ötletekkel megtölteni,vagy a támogatást,segitő pénzt adó cégeknek,vállalkozóknak kellene "kiélnie" a lehetőséget.
"Hé,srácok,tudjátok,hogy szivesen adok mert szívügyem a klub..De had próbáljak meg egy ötletet ami a cégemet kicsit promotálja,reklámozza...."
Ugyan melyik klub mondaná a fő mecénásainak,hogy nem,ne próbáld meg a promódat itt nálunk.Hát persze,hogy hagyná..és adott esetben lényegtelen,hogy a kiszolgáltatottságukból adodóan vagy a lekötelezettségükből fakadva engednék meg.Biztosan tudom,hogy a klub vezetők többsége partnere is lenne a dolognak,nem lenne gátja ezeknek.Mert ma még kiszolgáltatottak de ha az adott cégnek bejön a promó tuti,hogy mégtöbb pénzét fogja a klubra költeni.
Ez és ezeknek hiánya ahogy a cikkből is kiderül csak részben a klubok hibája.Nem tudnak olyan dolgot ajánlani amiért érdemes lenne a klubot támogatni,felületeit kihasználni,közegüket igénybe venni.Ennek nem csak az az oka,hogy nincsenek ilyen törekvések.Hanem,hogy a kluboknál nincs egy olyan koncepció és felelős aki kidolgozná,figyelemfelhívóvá és kreatívvá tenné azt az ajánlatot,azokat az ötleteket amivel megszólithatná a helyi cégeket.De olyan cég sincs aki egy "felvarrónál" molinónál, többet várna el a kluboktól.Kérdés az is,képes lenne e az adott klub megfelelni egy bátor,dinamikus,kreatív kampánnyal kiálló cégnek?Vagy képes e felismerni egy cég,hogy a sportesemény olyan koncentrált tömegvonzó hely ahol mókás,megdöbbentő ötletekkel betáplálhatja vállalkozása nevét,tevékenységét az emberek tudatába?
Nem igaz,hogy az emberek nem igénylik ezeket a hétköznapok szürkeségéből,igénytelenségéből kiemelő látványokat,promóciókat,kampányokat,ötleteket,képek,stb.Egy arcra csalt mosoly,egy elgondolkoztató üzenet többet ér minden"akció","kiárusitás" stb,elcsépelt és értékelhetetlen mondatnál.
